A World Science Forum vissza-visszatérő témája, hogy milyen módon jutnak el a tudományos eredmények a politikusokhoz és más döntéshozókhoz. A 2017-es fórumon a kérdéskör kiegészült az „alternatív tények” problémájával. Mint William Sutherland, a Cambridge-i Egyetem biológus kutatója a Tudományos tanácsadás az „alternatív tények” korszakában című tematikus ülésen elmondta: egy 2014-es vizsgálat szerint az alanyok a döntéseik közel felén változtattak azt követően, hogy a döntéshozatal során pontos tájékoztatást kaptak a tudományos tényekről. „A bizonyítékok szakértőkön keresztül juthatnak el a döntéshozókig. A konkrét cselekvési terv megalkotására azonban a szakértők a legtöbb esetben nem alkalmasak. Az tudományos tények ismeretében a politikai döntéshozók felelőssége, hogy az általuk képviselt értékek és más szempontok ismeretében hogyan választanak a lehetséges megoldások közül” – mondta Sutherland.

William Sutherland

Álhírek egykor és most

Alternatív tényekkel már a 19. században is szembesült a Magyar Tudományos Akadémia – mondta a társszervező intézmény képviseletében Lovász László elnök. Elmesélte, hogy az Akadémia 1865-ben leplezett le egy csodaszerként beállított, állítólag antimontartalmú rákospalotai ásványvizet, és hívta fel a figyelmet arra, hogy a település lakosainak éppen hogy örülniük kellene annak, hogy nem mérgező a vizük. A homeopátiával 1856-ban foglalkozott az MTA, és lám, a kérdés ma is releváns. Az álhírek terjedése komoly veszélyt jelentett már akkor, és napjainkban még inkább az – mondta Lovász László. Az MTA elnöke szerint most azzal szembesülünk, hogy a közösségi média sajnos könnyen válik az áltudomány terjesztésének elsődleges csatornájává, hiszen bármilyen téma megtalálhatja a maga követőit, akik aztán csak a nekik tetsző hírforrásokat olvassák. Az is probléma, hogy az „alternatív tények” közlésének nincsenek különösebb keretei, míg a tudományos publikáció szigorú szabályok közé szorított. A tudósok testületei számára nincs más megoldás, mint a megbízható hírforrássá válás, az együttműködés a médiával, a kutatási módszertan és az esetleges érdekellentétek bemutatása, valamint a kritikai gondolkodás elősegítése – magyarázta Lovász László.

Lovász László

„Az alternatív tény hazugság” – mondta Rolf Dieter Heuer, az Európai Bizottság tudományos tanácsadói testületének elnöke, a CERN korábbi főigazgatója. Terjedésük oka, hogy túl sok adattal találkozunk, amelyek megbízhatóságát nem tudjuk ellenőrizni. A tudósoknak képesnek kell lenniük a tényekkel kapcsolatos bizonytalanság kommunikációjára is, mert csak így alakulhat ki a tudományos szakértők iránti bizalom. Kiemelte, hogy a párbeszéd során a tudománynak minden esetben valami mellett és nem valami ellen kell érvelnie.

Rolf-Dieter Heuer

Képzés szükséges a tanácsadói szerephez

Vladimír Šucha, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) főigazgatója szerint hibás megközelítés, hogy a tudósok egyedüli felelőssége a tények közlése: az erre alapuló tanácsadói modell nem lehet sikeres. A lineáris információáramlás helyett bizalmon alapuló kapcsolat szükséges a tudósok és szakpolitikai döntéshozók között. „A tudományos tanácsadás paradigmaváltáson megy keresztül. Túl kell lépnünk azon, hogy arról panaszkodunk: a döntéshozóknak nincs idejük minden tényt elolvasni. A tudósoknak fel kell vállalniuk az értékeiket, és ki kell állniuk mellettük, felvállalva ennek következményeit is” – mondta.

Vladimír Šucha

Valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy fontos, hogy a tudományos tények ne álljanak szemben az érzelmekkel, mert az ilyen viták nem vezetnek eredményre. A tudósoknak a döntések következményeiről és azok fontosságáról kellene beszélniük. Hangsúlyozták továbbá, hogy ahogyan nem minden tudós alkalmas a tudomány népszerűsítésre, úgy a tudományos tanácsadásra sem. Ahhoz, hogy ebben sikeresek legyenek, képzésre és gyakorlatra van szükség.

Forrás: mta.hu