A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a hazai kutatásban uralkodó szerepet játszik. Hasonlóan Közép- és Kelet-Európa korábbi kommunista országainak legtöbb ilyen szervezetéhez, az MTA a kiemelkedő kutatói társadalom és egy üzemeltető kutatási szervezet kereszteződése, amely támogatja az egyetemi kutatásokat.

Magyarország tudományos múltja kiemelkedő: egy sor magyar születésű, 20. századi Nobel-díjast ismerünk. Ma azonban az anyagi források és a tudományos teljesítmény tekintetében sok más európai nemzet hagyja maga mögött.

Számos jelenlegi intézményünkben egyfajta elavult hivatali légkör uralkodik, ahelyett, hogy valódi inspiráló akadémiai központok lennének - mondja Pálinkás József, az MTA elnöke, aki 2011. májusi újraválasztásától kezdve erőteljes kampányt folytatott az akadémiai intézményrendszer megújításáért. Immár jóval nagyobb súlyt kell fektetnünk a csapatmunkára, illetve a versenyképesség fejlesztésére, különben a nemzetközi tudományos közösségben betöltött pozíciónkat elveszíthetjük.

A 2011. decemberében tartott rendkívüli akadémiai közgyűlésen a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyede hagyta jóvá az akadémiai kutatóintézet-hálózat 10 nagy, multidiszciplináris kutatóközpontba való átszervezését. A központoknak átdolgozott kutatási terveik, modernizált vezetési szerkezetük és nemzetközi tanácsadói testületeik lesznek, utóbbiak rendszeresen áttekintik majd a központok működését. Öt intézet - köztük a rangos budapesti Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet - önálló marad, és megtartja jelenlegi hatásköreit.

A korábban elszigetelt intézetekben dolgozó kutatókat összegyűjtik, hogy az új központokban szorosabb együttműködésben kutassanak. Ezek többek közt a fotonika és részecskefizika, csillagászat és földtudományok, kémiai és anyagkutatás, ökológia, energiakutatás és bölcsészettudomány területeit fedik le.

A kommunista korszakban az intézeteket szovjet mintára szervezték. Ezeket az akadémikusok exkluzív köre ellenőrizte, és működésüket közvetlenül az állam finanszírozta, nem voltak versenyen alapuló támogatások, és a kutatási terveket kívülről nem ellenőrizték. Az új szerkezetet a nyugati kutatási szervezetek, például a német Max Planck Társaság inspirálták, ahol a vezető kutatók rendkívül kompetitív rendszerben versengenek a támogatásokért - mondja az MTA elnöke.

Akadnak egyesek, akik rendkívüli ellenszenvvel viseltetnek bármilyen változással szemben - állítja Vicsek Tamás biofizikus (Eötvös Loránd Tudományegyetem), aki a hozzávetőleg 80 egyetemi kutatócsoport egyikét felügyeli. Ám a magyar kutatók új nemzedéke türelmetlenül várja az országban működő kutatások jobbá tételét, és én egyetértek velük, erre van szükségünk.

Vicsek Tamás - aki 2008-ban elnyerte az Európai Kutatási Tanács ösztöndíját (ERC advanced grant) a kollektív sejtmozgással kapcsolatos munkájához - előre örül az akadémia természettudományi multidiszciplináris központjával történő együttműködésnek. Ennek bázisa az ő egyetemi campusán lesz egy épülőfélben lévő laboratóriumi létesítményben. Mindig támogattam a biológia fizika melletti elhelyezését. Ez nagy előrelépés, amely biztosan megkönnyíti majd a közös kutatást.

A tudomány közbenjárói majd egy évtized után elérték az állami támogatás jelentős mértékű növelését. 2012-ben a kormány több mint 20 százalékkal - 35 milliárd forintról 43 milliárdra - növeli az MTA-nak nyújtott támogatást. Ez magában foglal egy 2,5 milliárd forintos - több mint megduplázott - hozzájárulást a 2009-ben létrehozott Lendület programhoz, amelynek célja, hogy fiatal kutatók hozhassanak létre önálló kutatócsoportokat.

Lévén hogy Orbán Viktor miniszterelnök minél előbb szeretne szakítani a posztkommunista időszak gyenge intézményi rendszereivel, a beavatottak szerint a támogatások megnövelésének előfeltétele az MTA modernizálása volt.

2012-ben 2,3 milliárd forintot költenek majd a sürgősen szükséges kutatási felszerelések beszerzésére, és Magyarország legnagyobb alapkutatásokat támogató intézményének, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramoknak (OTKA) a költségvetése 5,4 milliárd forintról 8 milliárdra növekszik.

Ahhoz, hogy Magyarország tőkét kovácsoljon a változásokból, át kell alakítania a nem hatékony szabadalmi rendszerét, s el kell távolítania az innovációt akadályozó más, bürokratikus akadályokat - fejti ki Gulyás Balázs neurobiológus (Karolinska Intézet, Stockholm), a World Science Forum (Tudományos Világfórum) igazgatója. Az akadémiai változások feltétlenül szükségesek, de ezek csupán az első lépést jelentik.