Lovász László előadásából a World Science Forumon
Kíváncsiság: a tudomány pótolhatatlan eleme
Minden nagy felfedezés abból ered, hogy a tudósok pusztán a kíváncsiságukat követve kezdték vizsgálni a természetet. Az első kísérletek idején a kutatók szinte sohasem gondolnak jövőbeli felfedezéseik gyakorlati alkalmazásaira és ipari hasznosságára. Mindössze kiélik a kíváncsiságukat, ami minden tudományos előrelépés lényegi összetevője. Így az a feladatunk, hogy támogassuk a kutatókat szenvedélyük követésében – derült ki a World Science Forum „What if? Is curiosity still the main driving force behind revolutionary ideas in science?” (Mi történhet? Vajon a kíváncsiság még ma is a forradalmi tudományos ötletek legfőbb hajtóereje?) című tematikus szekcióján, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetsége (Alliance of International Science Organizations, ANSO) szervezett.
A szekció előadóinak egyike, Lovász László Abel- (és legújabban Prima Primissima) díjas akadémikus, az MTA korábbi elnöke és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora előadásában a matematika területéről hozott példákat arra, hogy a kíváncsiság hogyan „állította pályára” a legnagyszerűbb csillagászati és más matematikához kötődő tudományterületeken tett felfedezéseket.
Ami nem feltétlenül látható előre
Lovász László a matematika területéről – a geometriából, a hálózat- és számelméletből – hozta azokat a példákat – az ókortól napjainkig –, amelyek szemléletesen támasztják alá, hogy egy korszakalkotó tudományos eredmény a kérdés/probléma megfogalmazásának pillanatában nagyon sokszor még nem jelezhető előre, másrészt egy elméleti eredmény gyakorlati jelentősége sem mérhető fel azonnal. A labirintusok tanulmányozása vezetett el például a GPS azon funkciójáig, amelynek segítségével a legrövidebb elérési utat kaphatjuk meg.
A prímszámok tanulmányozása a titkosítás tudományát és technikáját alapozta meg. Az elliptikus görbék szerepe a Fermat-sejtés megoldásában az elliptikus görbén alapuló kriptográfiai eljárásokat motiválta. A Lenstra–Lenstra–Lovász-féle algoritmusnak, amely Lovász László nevéhez is kötődik, számos gyakorlati alkalmazása van, így különböző nyilvános kulcsú titkosítási rendszerek biztonságának tesztelését teszi lehetővé.
Sokszor akár évszázadok is eltelhetnek, mire egy-egy elméleti tudományos eredmény alkalmazást nyer, méghozzá oly módon, hogy a társadalom széles rétegei részesülnek az általa kínált előnyből. Igen gyakori, hogy egy tudományos áttörés áldásos hatásait tömegek élvezik naponta anélkül, hogy e tudományos háttérről bármi fogalmuk lenne. Az okostelefonok számos funkciója, az interneten nyújtott adatbiztonsági szolgáltatások és még számos modern technikai vívmány köszönheti létét elméleti matematikai – és más alapkutatási – eredményeknek.
Forrás: mta.hu
