Az UNESCO 2021. szeptember 15-i ülésén hirdette a világ első öt országra kiterjedő bioszféra-rezervátumát. Több mint 20 éves munka gyümölcseként az Ötoldalú Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum (Biosphere Reserve Mura-Drava-Danube) megkapta azt az elismerést, amely a természeti értékek és a folyók megőrzésének új lehetőségét kínálja. A terület valóban páratlan, ezért jogosan viseli az „Európa Amazonasa” megnevezést, de hogy az is maradjon, elengedhetetlen a határokon átívelő együttműködés és az összehangolt munka, és hazánkban is sok a tennivaló, hogy a folyók és ártereik megőrizzék vagy visszanyerjék természetességüket.

Az öt országon átívelő bioszféra-rezervátum mintegy 930.000 hektár kiterjedésű, ami összességében akkora, mint Magyarország területének 10%-a. A Mura, a Dráva és a Duna 700 km-es szakaszát érinti, és ezzel Európa egyik legjelentősebb folyókat és vizes élőhelyeket felölelő területeként tarthatjuk számon.

A Duna, a Dráva és a Mura három lenyűgöző folyó, amelyek az emberi beavatkozások ellenére bámulatos biológiai sokféleségnek és olyan ritka, természetes élőhelyeknek nyújtanak otthont, mint az ártéri erdők, szigetek, kavics- és homokzátonyok, mellékágak és holtágak. Európában itt található a legnagyobb, fészkelő rétisas-populáció, gyakori az érintetlen erdőket kedvelő fekete gólya, és máshol elképzelhetetlen számú partifecske fészkel a folyópartokon. Évente 250.000 vándormadár vonul és pihen meg a három folyó mentén. Az emberek számára sem elhanyagolható a terület, ugyanis a bioszféra-rezervátum területén 900.000 ember él.

A természeti értékek és a változatos folyóvízi környezet jelentőségét bizonyítja, hogy összesen 13 természetvédelmi terület található az Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot, Magyarországot és Szerbiát is magában foglaló térségben. A magyar oldalon a bioszféra-rezervátum legnagyobb része a Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik, a Mura menti övezet pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe.

Fontos, hogy megőrizzük a folyókat

A bioszféra-rezervátumban a három érintett folyó mind más adottságokkal rendelkezik, abban viszont a Mura, a Dráva és a Duna is hasonló, hogy szabályozott státuszuk ellenére nagy lehetőségek rejlenek a vízparti területek, a folyóágak, az élőhelyek helyreállításában és megújításában. Az elmúlt években erre már akadtak jó példák, de a lehetőségek még koránt sincsenek kihasználva. A helyreállítás a természeti környezet fennmaradását és megújulását segíti elő, melyből a társadalom is több szinten profitál. A természetes folyamatokra épülő megoldások alkalmazása, a természeti környezet és a biológiai sokféleség fennmaradása kulcsfontosságú a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. A jó állapotú folyók és a hozzájuk kapcsolódó árterek elősegítik a felkészülést a vízhiányra, az árhullámok befogadására, javítják a talajvízellátást és a vízminőséget. Összességében létfontosságúak a biológiai sokféleség szempontjából, és rekreációs célokat is szolgálnak.

Egyértelműen kijelenthetjük, hogy az átmeneti vagy tartós vízhiány mindenhol egyre növekvő probléma. A folyók és árterek kezelésében ezért van szükség olyan új megoldásokra, melyek a vízmegtartásra, a hullámterek újjáélesztésére, az egykori vizes élőhelyek megújítására törekszenek. Ennek gyakorlata még nem valósult meg teljes egészében, aminek több oka lehet. Sokan még nem ismerik ezeket a lehetőségeket, vagy tartanak azoknak a megoldásoknak az alkalmazásától, melyek csökkentik a folyók szabályozottságát és több teret biztosítanak a víznek. Sok szereplőt és sok szempontot kell ennek érdekében összehangolni, ami nagy feladatot jelent a vízgazdálkodással és természetvédelemmel foglalkozók számára, és a gazdálkodók szemléletében is átalakulás szükséges.

Forrás: https://eionet.kormany.hu/hivatalosan-is-megalakult-a-mura-drava-duna-bioszfera-rezervatum