A Tudomány Világfóruma (WSF) 2011. november 18-án tartott egyik szekcióülésén a felszólaló tudósok egyként a génmódosított növényekben látták a világ élelmiszer-biztonságával kapcsolatos kérdések megoldását.

A Tudomány Világfóruma egyik tematikus ülésén brazil, dél-afrikai, német és amerikai tudósok azt hangsúlyozták, hogy a biotechnológia hozzájárulhat az élelmiszerellátás biztonságához és az országok felemelkedéséhez. A Fenntartható élelmiszertermelés című szekcióülést kivételesen nem egyedül a házigazda Magyar Tudományos Akadémia szervezte; a program összeállításában közreműködtek a következő WSF-nek otthont adó Brazília tudósai is.

Brazília a genetikailag módosított növények alkalmazásában nagyhatalom, a GMO-kkal (genetikailag módosított szervezetekkel) borított mezőgazdasági termőterület nagysága alapján az Egyesült Államok után a második helyen áll – emelte ki Elibio Rech, az Embrapa brazil állami agrárkutató intézet biotechnológiai osztályának munkatársa. Rech szerint a GMO-k bevetésével csökkenthetők a termelés költségei és az üvegházhatású gázok kibocsátása, továbbá a korábbiaknál versenyképesebb termékeket lehet előállítani. Így a biotechnológia a felemelkedés egyik eszköze lehet – hangsúlyozta a szakember, aki arra is kitért, hogy Brazíliában a vetésterület minimális növelése mellett megháromszorozták a szójatermelést.

Hasonlóképpen vélekedett Dionne Shepherd dél-afrikai kutató, az Afrikában kifejlesztett első GMO-növény szabadalmának tulajdonosa, aki előadásában a betegségeknek ellenálló kukoricafajták kikísérletezésének fontosságáról beszélt, rámutatva, hogy a kontinensen az elfogyasztott kalória 50 százaléka valamilyen kukoricaalapú élelmiszerből származik, így súlyos éhínséghez vezethet egy-egy betegség, amely megtizedeli a kukoricatermést. 

A Wolf-díjas amerikai Roger Beachy, aki a GMO-növényekről híres Monsanto nevű vállalat szakértőivel együttműködésben fejlesztette ki a világ első génmódosított növényét – egy paradicsomfajtát, jelenleg az amerikai állami élelmiszeripari és mezőgazdasági kutatóintézet (NIFA) igazgatója. Beachy kiemelte, hogy az agrárium előtt álló kihívás nemcsak a világ növekvő számú lakosságának élelmezése, hanem a bioüzemanyagok iránti fokozódó igény kielégítése is.

E kettős szorításban kell dolgoznia a tudósoknak, akik a betegségeknek és az időjárási viszontagságoknak ellenállóbb növényfajtákat, a korábbiaknál kedvezőbb hatású öntözési és talajkezelési technológiákat és további újításokat dolgoztak ki. Ezek elterjesztését azonban gyakran hátráltatják a kormányzatok, a termelők és a fogyasztók. Beachy szerint a tudósoknak aktívabban kell részt venniük a politikai vitákban és a GMO-kkal kapcsolatos szabályozás kialakításában.

Thorsten Storck német kutató, a BASF vegyipari óriásvállalat munkatársa kifejtette, hogy legújabb fejlesztésük, a Fortuna nevű burgonyafajta termesztése az Európai Unióban már 2015-ben megkezdődhet, holott a cég csak az idén október végén kérelmezte a termelés engedélyezését. A legutóbbi hasonló folyamat, az Amflora burgonyafajta engedélyeztetése jóval hosszabb ideig tartott, 1996-ban kezdődött és 2010 márciusában ért véget.

Kapcsolódó poszt: World Science Forum 2011. - Day 2/7. Brazil section: Sustainable Food Production / Brazil szekció: Fenntartható élelmiszerelőállítás