Lehetséges, hogy a 2012-es tanácskozás a húsz évvel ezelőtt emlékezetessé vált Föld-csúcs árnyékában marad?

Az a riói tanácskozás reményt keltett, de két évtized múltán az országoknak szembesülniük kell azzal, hogy a légszennyezés nőtt, az esőerdők viszont fogyatkoznak.

A Rio+20 célja épp ezért az, hogy az ENSZ Környezetvédelmi Programját, az UNEP-et „felminősítsék” teljes értékű ügynökséggé, de erre a tárgyalások hangulata alapján kevés az esély. Hasonlóan fontos témája a tanácskozásnak a „zöld gazdaságra” való átállás.

A csúcson felszólaló Áder János magyar államfő szerint a fenntartható fejlődés érdekében ma már nem újabb nyilatkozatokra, hanem végrehajtható, megvalósuló programokra van szükség.

 Áder János

Rio+20: elnapolták a világ megmentését

A Rio+20 konferencia "A jövő, amelyet akarunk" című zárónyilatkozata messze alulmúlta a várakozásokat, mivel bírálói szerint híján van a konkrétumoknak, a számokban is kifejezhető céloknak, a kötelezettségvállalásnak, nem tartalmaz cselekvési tervet és konkrét menetrendet. A háromnapos rendezvény után sok résztvevő maga is úgy látja, hogy jobb lenne a fenntartható fejlődés kérdését a magánszférára - vállalatokra, magánkezdeményezésekre -, és nem kormányokra bízni.

Ugyanakkor a konferencia szervezői azzal érvelnek, hogy a tanácskozásnak nem is volt célja, hogy kötelező érvényű egyezményeket dolgozzon ki. A szervezőknek az volt a szándéka, hogy elindítsanak egy folyamatot, amelynek révén elkészülhetnek a fenntartható fejlődésre és a környezetvédelemre vonatkozó új alapelvek.

Így a tanácskozás végeztével született megállapodásban szerepel egyebek mellett, hogy rögzíteni kell a fenntartható növekedés új céljait az élelmiszerbiztonságtól kezdve a víz- és energiagazdálkodásig. Az ezzel kapcsolatos menetrendet egy 30 tagú munkacsoport fogja kidolgozni 2013 szeptemberéig.

Mintegy 50 civil szervezet és ismert személyiség elutasította a zárónyilatkozatot, amelyet helyi idő szerint péntek este az állam- és kormányfők írnak alá a csúcstalálkozó zárásaként. A bírálók szerint olyan megállapodásra van szükség, amelyben nem csupán ígéret, hanem kötelezettségvállalás és cselekvés is szerepel.

Rio+20: 110 ezer turista, 137 millió dolláros bevétel

Rio de Janeiro 110 ezer turistát fogadott a fenntartható fejlődésről szóló Rio+20 ENSZ-tanácskozáson; a brazil városba látogatók 274 millió reált (137 millió dollárnak megfelelő összeget) költöttek a mamutkonferencia idején a városvezetés közlése szerint.

A brazil metropoliszba érkező látogatók száma csaknem a kétszerese volt a vártnak június 13. és 22. között. A szálláshelyek 95 százaléka megtelt a csúcsértekezlet idejére - mondta Eduardo Paes polgármester.

A 110 ezres számba beleszámították a konferenciára érkező 45.381 résztvevőt - köztük csaknem száz állam- és kormányfőt -, valamint az "ellencsúcs", a Népek tanácskozása programjaira érkezőket, akik 3.500 program közül választhattak.
A látogatók 54 százaléka hotelekben szállt meg, 14,3 százalék ismerősöknél, barátoknál, 14,8 százalék pedig táborhelyeken, kempingekben.

A városba érkezők, valamint a helyiek a Népek tanácskozását részesítették előnyben, az alternatív csúcstalálkozó programjain összesen 300 ezren vettek részt. 210 ezren keresték fel az emberiségről szóló kiállítást a Copacabanán.

Eduardo Paes szerint a Rio+20 tanácskozás idején sikeresen vizsgáztak azok a biztonsági intézkedések, amelyeket a város a 2014-es labdarúgó világbajnokságon, majd két évre rá a nyári olimpiai játékokon akar bevezetni. A polgármester külön kiemelte, hogy a siker alapvetően a cariocák, vagyis a rióiak hatóságokkal történő együttműködésének köszönhető.