A Magyar Tudományos Akadémia és a legbefolyásosabb tudományos világszervezetek közös rendezvényeként 2019. november 19-től Budapesten tartja ülését a Tudományos Világfórum (World Science Forum).

A november 19-23 között több mint 100 országból Budapestre látogató tudósok, tudománypolitikai döntéshozók és a tudományos sajtó képviselői közösen ünnepelik a Világfórumot útjára indító első Tudományos Világkonferencia 20. évfordulóját. Az 1999-es, az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), valamint a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) által szervezett kormányközi konferencia a tudomány szerepét, felelősségét és a tudományos kutatás etikai kérdéseit is vizsgálta 20 évvel ezelőtt. Ezek a kérdések ma talán még fontosabbak. Az eltelt időszak elképesztő technológiai fejlődése, a géntechnológia vagy a mesterséges intelligencia kutatásának előretörése miatt a WSF vezető testülete a Tudományos Világfórum fő tematikájának a tudományetika és a felelősség vizsgálatát választotta. Az infokommunikációs forradalomnak köszönhetően villámgyorsan terjedő, a szakmai alapokat gyakran mellőző személyes vélemények és tévhitek komoly kihívás elé állítják a tudományos élet szereplőit és a tudományos kérdésekben tájékozódni kívánó közvéleményt vagy a szakpolitikai döntéshozókat is.

Ezeket a kihívásokat és a rájuk adott lehetséges válaszokat a világ számos országából érkező vezető tudós, szakpolitikus, valamint a tudománydiplomáciai szervezetek képviselői tárgyalják hat plenáris és összesen közel harminc különféle szekcióban az idei WSF-en.

A november 20-án kezdődő, háromnapos rendezvénysorozat nyitó előadását Peter-Paul Verbeek technológiai filozófus, a holland University of Twente professzora tartja a Művészetek Palotájában.

Peter-Paul Verbeek

A Magyar Tudományos Akadémia Székházában rendezett plenáris ülések első szekciója (Are There Ethical Limits to What Science Can Achieve or Should Pursue?) többek között amerikai, brazil, orosz és norvég vezető tudósok részvételével olyan tudományos területek felfedezéseinek etikai vonatkozásait vizsgálja, mint például a humángenom-szerkesztés, a nano- és biotechnológia, a mesterséges intelligencia vagy az adattudomány.

Milyen etikai vonatkozásaik vannak a cégek által támogatott kutatásoknak? Milyen elvek alapján lehet megosztani az alapkutatásra és az innovációra fordítandó forrásokat? A tudományos kutatások finanszírozásának kérdéseit vizsgáló szekcióban (The Ethics of Science Funding) bevezető előadást tart France Córdova, a világ egyik legnagyobb tudományfinanszírozó ügynökségének, az amerikai NSF-nek az elnöke és Michinari Hamaguchi, a legnagyobb japán tudományfinanszírozó szervezet elnöke is.

Melyek a tudományos kutatások legfőbb saját etikai kérdései, különösen a reprodukálhatóság és a publikációs lehetőségek terén? A The Ethical Conduct of Science című plenáris szekcióban előadást tart Quarraisha Abdool Karim, a dél-afrikai AIDS-kutatási program vezetője, a leprakutatási program kapcsán Indira Nath, az Indiai Tudományos Akadémia professzora, az IBM akadálymentesítési programjáról Cheiko Asakawa vak japán számítástechnikai kutató is.

A tudománykommunikáció etikájának kérdéseit vizsgáló plenáris szekciót (Ethics in Science Communication) James Gilles, a CERN kommunikációs szakértője vezeti. Előadást tart többek között Matthew Liao, a New York University bioetikai központjának vezető professzora, Angela Saini brit tudományos újságíró és Krishnaswamy Vijay Raghavan, az indiai kormány tudományos tanácsadója.

Az elmúlt 20 év tudománydiplomáciájáról szóló szekcióban (20 years of Science Diplomacy) előad többek között Sumaya bint El Hassan jordán hercegnő, a 2017-es Világfórumot szervező Jordán Királyi Tudományos Társaság elnöke és az UNESCO Tudomány a békéért nagykövete, valamint Khotso Mokhele, a dél-afrikai University of the Free State kancellárja is.

A legnagyobb európai és nemzetközi tudományos világszervezetek mellett a Magyar Tudományos Akadémia is több szekciót szervez. Az egyiket a fenntartható mezőgazdaság témakörében (Sustainable Agriculture) az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületével (EASAC) és a Dél-afrikai Köztársaság tudományos minisztériumával közösen, melyben előad többek között az trópusi őserdők visszaszorulásának klimatikus vizsgálatával foglalkozó Paulo Artaxo, a brazil University of São Paulo Nobel-díjas professzora. A másik MTA szekcióban kiemelkedő csillagászokból álló panel mutatja be az emberiség távoli, Földön kívüli jövőjének lehetőségeit (Hunting for Alien Worlds: Recent Advances in Exoplanet Research) Kiss László akadémikus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójának szervezésében.

Részletes program és további információ:
https://worldscienceforum.org/

Forrás: mta.hu