Előző rész - Világfórum Brazíliában

2015-ben ismét Budapesten a Tudományos Világfórum

Milyen célokat kell megvalósítaniuk a kormányoknak ahhoz, hogy Földünk a 2020-as években élhetőbb világ legyen? Hogyan érdemes enyhíteni a globális felmelegedés következményeit? Mit tehetnek a tudósok azért, hogy kutatási eredményeik ne csak az iparban, hanem a társadalom működését befolyásoló politikai döntéshozatalban is hatékonyan érvényre jussanak? Tudásukon kívül mit tehetnek hozzá mindehhez a kutatók? Hogyan lehet növelni a tudományba vetett bizalmat, erősíteni a tudományos ismeretterjesztés és tanácsadás szerepét, hogy ne ezoterikus gondolatkísérletektől, hanem megalapozott személyes és politikai döntésektől reméljük sorsunk jobbra fordulását? Többek között e kérdésekről tanácskoztak a hetedjére megrendezett, 2015-ös World Science Forum (WSF) résztvevői Budapesten.

Lovász László a 2015-ös Világfórumon

„A World Science Forum üzenete az, hogy a társadalom számára igenis fontosak a tudományos kutatások, nemcsak abban a közvetlen anyagi értelemben, hogy ezek a vizsgálódások vezetnek el például egy új gyógyászati eljáráshoz vagy a mobiltelefonhoz, hanem abban is, hogy rendszeresen elemezni kell azokat a társadalmi folyamatokat, amelyek néha drámai módon nyilvánulnak meg, mint napjainkban a migráció. Ebből az következik, hogy egyaránt fontos a természet- és a társadalomtudományi kutatás és természetesen eredményeik hasznosítása is” – mondta Lovász László, az MTA elnöke.

„Nagyon hasznos, ha a tudósok egymás között – de a nyilvánosság előtt – beszélgetnek arról, hogy milyen módszerekkel tudják valamilyen értelemben előre jelezni a különböző társadalmi jelenségeket, vagy hogy ha ez nem lehetséges, akkor legalább kidolgozott módszerekkel álljanak készen egy-egy hasonló, a társadalmak jövőjét befolyásoló folyamat elemzésére, amikor bekövetkezik – tette hozzá Lovász László. – A mostani fórumon megpróbáljuk körüljárni, hogy a tudomány hány szálon kapcsolódik a társadalomhoz, beleértve az ismeretterjesztést, a kutatási eredmények iránti bizalom kérdését, a tudomány politikához fűződő kapcsolatát. A jelen lévő politikai döntéshozók és kutatók, a különböző országokból érkező résztvevők tapasztalatait hasznosítva, ötleteket kaphatnak arra, hogyan érdemes e folyamatokat menedzselni. Lehet, sőt érdemes e téren tanulni egymástól, a saját kultúránk számára, a saját szempontjaink szerint adaptálva a legjobb gyakorlatokat.‟

Nemcsak Európa és Amerika számít

„A World Science Forum egyik legfőbb jellegzetessége, hogy a szó valós értelmében vett világtalálkozó. Nem a fejlett országok európai és amerikai fókuszú fórumáról van szó, a résztvevők több mint száz országból érkeznek – nyilatkozta a 2015-ös Világfórum előtt Bőhm Gergely, az MTA Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője. – A 2015-ös WSF jelmondata-témája: The Enabling Power of Science. A mottó tágabb kontextusban arra vonatkozik, hogy a tudomány új lehetőségeket, utakat nyit a társadalom, az ipar és a politika előtt is. Arra utalunk vele, hogy a tudomány megkerülhetetlen és egyben elengedhetetlenül fontos eszköz a társadalom számára, amely nélkül nem lehetséges például a most rendkívül aktuális, az ENSZ Közgyűlés által szeptemberben elfogadott fenntarthatósági vagy a közelgő decemberi párizsi csúcstalálkozóra súlyos viták árán előkészített klímacélok megvalósítása sem."

Bőhm Gergely

A 2015-ös Világfórum fő témái: fenntartható fejlődés, a tudománykommunikáció és a tudományba vetett bizalom, a tudomány és az innováció kapcsolata valamint a nemzetközi együttműködés kihívásai, különös tekintettel a klímaváltozásra és a katasztrófakockázatok csökkentésére. A tematikus üléseken szó esett az agykutatás, az utóbbi évek járványai és globális egészségügyi kockázatai, valamint a megújuló energiaforrások aktuális kérdéseiről. Külön szekció foglalkozott a Fény Nemzetközi Évével és az UNESCO-nak hetvenéves fennállása során a béke érdekében tett tudománydiplomáciai erőfeszítéseivel is.

Fényfestés és Paint up! az MTA székházán a 2015-ös WSF alkalmából

A plenáris üléseken előadást tartott többek között Hiroshi Amano, a kék LED felfedezéséért 2014-ben megosztott fizikai Nobel-díjjal kitüntetett kutató; Pásztor János, az ENSZ klímaügyekkel foglalkozó főtitkárhelyettese, Jacqueline McGlade, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának főkutatója, Geoffrey Boulton, a brit Royal Society tagja, Axel Flaig, az Airbus kutatási részlegének vezetője, Naledi Pandor, a Dél-afrikai Köztársaság kutatási minisztere, Vladimir Sucha, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) főigazgatója, Mark Walport, a brit kormány tudományos főtanácsadója.

Hiroshi Amano

Újdonság: rangos újságírók a Világfórumon

A 2015-ös fórum fontos újdonsága, hogy ekkortól a plenáris üléseket rangos újságírók vezetik. Moderátorként működött közre Philip Campbell, a Nature főszerkesztője, Clive Cookson, a Financial Times tudomány rovatának szerkesztője, valamint Matt McGrath, a BBC News környezetvédelemmel foglalkozó tudósítója. A formátumváltás célja, hogy a plenáris és tematikus tanácskozásokat a rövid előadások elhangzása után az előadók és a közönség élénk vitája kövesse.

Emellett – a fórum jellegéből adódóan – a folyosói beszélgetések, egyeztetések, ötletcserék vállaltan ugyanolyan lényegesek, mint a tanácskozás formális oldala. „Remélem, hogy a WSF-nek komoly szerepe lesz a döntéshozók és a kutatók közti bizalmi viszony erősítésében. Azt hiszem, a World Science Forum megrendezésével az egész közép- és kelet-európai tudományos közösség hallatja a hangját” – mondta a program kapcsán a házigazda MTA nevében Lovász László. Bőhm Gergely azt is hangsúlyozta, hogy a WSF erősíti a világ minden tájáról érkező véleményformáló tudósok, döntéshozók körében a magyar tudományról, kultúráról kialakult pozitív képet, és kiváló lehetőség Budapest és Magyarország bemutatására is.

A történet folytatódik Jordániában, 2017-ben