A közös gondolkodás példája volt a Pálinkás József, az MTA és a WSF elnöke által megnyitott rendezvény plenáris ülése. Ahmed Mukhtar, az Iszlám Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezet főigazgató-helyettese, Sumaya bint El Hassan jordán hercegnő, Daniel Hershkowitz professzor, a tudományos és technológiai ügyekért felelős izraeli miniszter, valamint Gebisa Ejeta, az amerikai elnök tudományos követe egymást követve, egybehangzóan fogalmazta meg a világot leginkább foglalkoztató problémákat, az azokra adott válaszokat.
„A tudomány képes arra, hogy segítse az emberiséget az élelem- és energiahiány, valamint az egészségügyi krízishelyzetek megoldásában” – értettek egyet a más-más kultúrából érkezett előadók. A WSF résztvevői már a jövőért dolgoznak – bizonyosodott be a nyitónap több plenáris és szekcióülésén, ahol egyebek mellett a kvantuminformatika, a biotechnológia és az agykutatás legfrissebb eredményeiről számoltak be amerikai, indiai és francia tudósok.
Stefan H. E. Kaufmann német immunológus a még ma is sokakat veszélyeztető tuberkulózisról tartott előadásában azoknak, akik drágának találják a kutatást, azt javasolta, hogy gondoljanak a betegség gyógyításának költségeire. Az éghajlatváltozás veszélyeire naponta figyelmeztetnek a szakértők. A WSF második napján Jun Xia pekingi professzor, a Nemzetközi Vízügyi Szövetség és a Vízügyi Kutatóközpont vezetője a készletek csökkenésének folyamatát mutatta be esettanulmányok alapján. A kínai kutató bebizonyította, hogy az általa ismertetett módszerekkel mérsékelhetők az éghajlatváltozás esetleges negatív hatásai.
Az időjárás, pontosabban annak minél precízebb előrejelzése volt a témája az Imperial College London kutatóintézet-igazgatója, Sir Brian Hoskins előadásának. A brit tudós a legújabb módszerek ismertetésén túl a hosszabb távú előrejelzések szükségessége mellett érvelt. Izgalmas eszmecsere bontakozott ki a tudomány világtérképének változásait vizsgáló plenáris ülésen. A kutatói mobilitás okait gazdasági-társadalmi összefüggésekben láttató előadásokból egyértelműen kiderült, hogy a tudósok a világ minden részén készen állnak, hogy megalapozott tanácsaikkal hozzájáruljanak a sikeres politikai döntéshozatalhoz.
A WSF második napján, az MTA által szervezett szekcióülésen a hálózatok szerepéről beszéltek a témakör legjelesebb, nemzetközileg is elismert magyar tudósai. A hálózatkutatásai révén világhírű Barabási Albert-László, az MTA külső tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a bonyolult rendszerként működő hálózatok megismerése segítséget jelenthet a gyógyszeripar számára, az internetes protokollok tervezőinek, de hasznos lehet a terrorizmus elleni harcban is. Idegsejtek alkotta hálózatokról beszélt egy forradalmian új módszert ismertető előadásában Acsády László idegkutató. Az MTA doktora olyan metódusról számolt be, amelynek köszönhetően hatékonyan tanulmányozhatók a valamennyi agyi funkciónkért felelős idegsejtek.
A WSF első két napjának ülésein az előadók kifejezték a tudomány elkötelezettségét a közös társadalmi érdekek teljesülése, a közjóért felelős célok és kezdeményezések mellett. Ezért van kiemelkedő jelentősége annak a zárónyilatkozatnak, amelyet a Világfórum zárónapján fogadtak el a résztvevők. Ezzel a lépéssel a World Science Forum intézményesíti szándékait, eredményeit pedig megkerülhetetlenné teszi.
Kárpátalja részére is fontos volt ez a találkozó, hiszen szűkebb pátriánk több országgal határos, így a fórumon felvetett környezetvédelmi témák szorosan kötődtek a Kárpátok-eurorégió ökölógiai problémáihoz. Vonatkozik ez elsősorban az ipari erdőgazdálkodásra, a természeti katasztrófák megelőzésére, illetve a környezetünkben lévő káros vegyi anyagok mielőbbi eltávolításra.  
A fórum a Parlamentben zárult, ahol Schmitt Pál köztársasági elnök, Bogyay Katalin, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) közgyűlésének elnöke és Ahmet Zewal Nobel-díjas tudós foglalta össze a találkozó munkáját.