Tudományos Világfórum - visszatekintés 2.
A Világfórum gyökereiről, az első rendezvényekről itt olvashat
2011 - a tudomány átrajzolódó világtérképe
Az ötödik World Science Forum-ot (WSF) "a tudomány átrajzolódó világtérképe: kihívások és lehetőségek" címmel rendezte meg a Magyar Tudományos Akadémia, együttműködésben az UNESCO-val, a Nemzetközi Tudományos Tanáccsal (ICSU) és a Science című folyóiratot kiadó Amerikai Tudományfejlesztő Szervezettel (AAAS).
Ezt a "témaválasztást senkinek sem kell indokolni. A világban utazó kutatók megdöbbenve tapasztalják, hogy az elmúlt néhány évben alapvető változások történtek a tudományban. Elég arra utalni, hogy például Szingapúrban olyan hihetetlen tudatos építkezés zajlik az oktatás és a tudomány terén, aminek szinte nincs párja. Nemcsak hatalmas összegeket költenek a tudományra, hanem a legjobb kutatókat is megnyerik. A Nobel-díjas Sydney Brenner biológus – jóval túl a nyolcvanadik életévén – a világ egyik legkorszerűbb kutatóintézetét kapta meg: 14 emeletes, hipermodern épületről van szó. Sir George Radda, vagy ahogy mi ismerjük, Radda György, a szingapúri kutatási ügynökség alelnökeként segíti az ottani munkát. Hogy miért így állnak a tudományhoz Szingapúrban? Mert a jelenlegi miniszterelnök, Li Hszien Long Cambridge-ben évfolyamelsőként végzett matematikus, később kitüntetéssel doktorált, nem mellékesen témavezetője a világhírű magyar matematikus, Bollobás Béla volt."
Gulyás Balázs
A World Science Forum 2011 egyik kulcselőadója a Nobel-díjas A. Zewail
Az egyiptomi származású, főként az ultragyors lézerekkel folytatott úttörő kutatásairól ismert tudós, aki 1999-ben az úgynevezett femtoszekundumos (10-15 másodperc) időskálán lejátszódó kémiai jelenségek vizsgálatában elért eredményeiért kapta meg a Nobel-díjat, a tudomány és a technológia népszerűsítésének elkötelezett híve. Barack Obama amerikai elnök tudományos nagyköveteként egyik fő célja az volt, hogy minél több embert ráébresszen a felfedező kutatások révén szerzett ismeretek fontosságára.
Ahmed Zewail a 2009-ben a Parlamentben tartott záró előadásában gyökeresen új, a jövőt a korábbinál jobban szem előtt tartó politikát sürgetett. A vezetőket, döntéshozókat a tudatlanságból eredő elmaradottság felszámolására, a fejlődő világgal való együttműködésre, valamint az oktatási rendszer korszerűsítésére szólította fel. Nehrut idézve kijelentette: az emberiség kizárólag a tudomány és a technológia segítségével lesz képes fölszámolni a szegénységet. Zewail részt vett a 2011-es világrendezvény tematikájának meghatározásában is.
A WSF egyik fő szervezője, a Nobel-díjas Yuan Tseh Lee
Hogy Lee professzor miért ennyire lelkes résztvevője és szervezője a magyar Világfórumnak? Talán azért is, amire Palugyai István sorai világítanak rá:
"Yuan T. Lee magyar kapcsolatai még amerikai diákéveire nyúlnak vissza. A 2011-es Tudományos Világfórum egyik fő szervezője, a Tudományos Uniók Nemzetközi Tanácsa (ICSU) elnökének doktori témavezetője, a később vele együtt Nobel-díjat kapott Dudley R. Herschbach ugyanis magyar nőt vett feleségül.
Herschbach sokat emlegette a magyarok rátermettségét, „akik a forgóajtón utánunk sorolnak be, de előttünk lépnek ki” – idézi Lee professzor Nobel-díjas társát. De 1986-ban a kémiai elemi folyamatok dinamikájáért megosztva kapott elismerés harmadik kitüntetettje is magyar származású, méghozzá John C. Polanyi, ahogy Lee professzor hetvenes évek óta jó barátja, Somorjai Gábor, a neves Wolf-díjas amerikai fizikai kémikus is, aki ugyanabban a Trefort utcai Mintagimnáziumban végzett Budapesten, mint Kármán Tódor vagy Teller Ede. A további tudománytörténeti összefonódás: Kármán kapta 1963-ban elsőként a legmagasabb amerikai tudományos kitüntetést, a Nemzeti Tudományos Érmet, amit 1986-ban Lee, aki Tellert is személyesen ismerte.
Mint ahogy azt a helyzetet is, amikor egy országból sanyarú politikai, gazdasági helyzete miatt a tehetséges fiatalok külföldre mennek tanulni, dolgozni. A hatvanas évek elején, amikor friss diplomásként Amerikába költözött, szinte az összes egyetemet végzett tajvani így tett. Amikor viszont 1994-ben, feladva amerikai állampolgárságát, visszatért, hogy a tajvani tudományos akadémia elnöke legyen, 1200 doktorátussal rendelkező honfitársa tette ugyanezt. Nem véletlenül. A kilencvenes években Tajvanon a kutatásra fordított összegek évente tíz százalékkal nőttek, ami megágyazott a mai gazdasági-technológiai sikereknek, és amiben az ország Amerikában doktorált elnökén kívül a tudományos akadémia elnökeként és az egyetlen tajvani Nobel-díjasként nagyra becsült Leenek is nagy érdemei voltak.
Egy másik fontos eleme egy ország felívelésének az oktatás, különösképpen a felsőoktatás. Lee professzor ifjúkorában Tajvanon a fiatalok öt százaléka szerzett diplomát, ma viszont több mint 90 százalékuk vesz részt a felsőoktatásban. Egy fejlett, demokratikus társadalomban Yuan Lee szerint mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy tovább tanuljon, bármilyen területen is szeretne elhelyezkedni az életben. Ebbe az is belefér, hogy felsőfokú végzettséggel legyen valaki vízvezeték-szerelő vagy angolul jól beszélő taxisofőr.
Meg kell változtatni felfogásunkat a felsőoktatásról – magyarázza a tajvani vendég, aki a kaliforniai rendszert említi példaként, ahol a középiskola után kétéves, felsőfokúnak számító, olcsó iskolatípusba mehet minden diák. Itt a helyi közösségek számára fontos képzettségeket szerezhetik meg, s lehetnek kórházi ápolók, tűzoltók vagy repülőgép-szerelők. Tajvanon jelenleg az egyik legnépszerűbb egyetem az idegenforgalom és a vendéglátás számára képez fiatalokat szakácstól szállodaigazgatóig.
Lee professzort országában kétszer miniszterelnöknek is jelölték, de a felkérést nem fogadta el. Mint kifejtette, a politikusoknak túl sok kompromisszumot kell kötniük a társadalom különféle érdekei között egyensúlyozva, míg a tudósoknak a tényeket kendőzetlenül kell megjeleníteniük. Ő pedig inkább tudósnak érezte magát.
Akadémiai tisztsége után, 2008-ban az aktív kutatástól is visszavonult Yuan Leet megválasztották az ICSU elnökének. E szervezet éléről jól lehet látni a tudományban zajló átrendeződési folyamatokat, a feltörekvő új világhatalmakat csakúgy, mint az új tudományágakat, megközelítéseket... Az ICSU tagszervezetein keresztül tudományos programok indítását segítheti elő az egész világon. Ahogy egy autót is meg kell kenni, fel kell tölteni üzemanyaggal, hogy elinduljon."
"Idegtudomány és hálózatok" szekció
Az igen bonyolult rendszerek megértésében újabban elért tudományos haladás – a világgazdaság fejlődésében, a világméretű kommunikációban és információcserében (pl. internet) – a tudósokat arra késztette, hogy a hálózatokat alaposabb elemzésnek vessék alá.
A több mint 200 milliárd idegsejt hálózatai és dinamikus interakciói jelentik az emberi agyműködés alapját: ez a világegyetemben általunk ismert rendszerek közül a legösszetettebb és legbonyolultabb. A rádióadók és -vevők, a száloptikai és elektromos kábelek, a műholdak és földi állomások, a személyi számítógépek szerverei és a több millió kapcsolódó készülék hálózatai pedig olyan masszív globális hálózatot képeznek, amelyen keresztül az emberek és a gépek képesek információkat cserélni, és egymás tevékenységeit befolyásolni (például légi helyfoglalási rendszer; Wikipédia; számítógépes hálózatok stb.).
Barabási Albert-László
Barabási Albert-László komplex hálózatok elméletének területén elért eredményei meghatározóak. Az ő munkája nyomán vált fontos kutatási területté a skálafüggetlen hálózatok tanulmányozása. Az ilyen kiegyenlítetlen kapcsolat-eloszlású, azaz skálafüggetlen hálózatok megjelenése Barabási szerint a preferenciális kapcsolódás jelenségével magyarázható. Egy növekedésben lévő hálózatban akkor beszélünk preferenciális kapcsolódásról, ha egy csúcs kapcsolatgyűjtő képessége a már összegyűjtött kapcsolatainak számával arányosan növekszik. Barabási és kutatócsoportja a web "méretét" is meghatározta, e szerint átlagosan 19 kattintásra vagyunk a jelenleg fellelhető bármely internetes oldaltól. Barabási kutatásai a hálózatokról a kommunikációelmélet egyik kedvelt tézisét, a világfalu elméletet, illetve a hatlépésnyi távolság törvényét is megerősíti.
"Az időben bekövetkező események gyakoriságának skálafüggetlensége (amelyet már Benoit Mandelbrot is leírt) igen egyszerűsített megfogalmazásban azt jelenti: tízszer kivételesebb viselkedésből pontosan tizedannyi kell ahhoz, hogy a harmónia fennmaradjon. A harmónia skálafüggetlen jellege az elénk táruló tájképeken mérhető fel igazán, ahol a jobboldali agyfélteke egy szemvillanás alatt integrálja a látottakat, és bevetíti a tudatos agyba, hogy ami látunk az „szép”. Ha a kép csupa egyforma elemet tartalmaz (lásd: lakótelepek sorházai), akkor nem kellemes. Ha kicsi és nagy formák éppen skálafüggetlen változatosságban elegyednek, akkor lesz a látvány harmonikus."
Csermely Péter
Barabási mentora, Vicsek Tamás Széchenyi-díjas magyar fizikus, egyetemi tanár, akadémikus. A biológiai fizika és a komplex alakzatok természetben történő kialakulásának neves kutatója.
Vicsek Tamás
Az 1980-as évek elejétől fraktálgeometriai módszerek alkalmazásával sikerült Vicseknek értelmeznie és leírnia különböző jelenségek széles skáláját. Ilyenek többek között a hegyvonulatok, a hópelyhek, a baktériumtelepek, a folyadékáramlások, valamint egyes aggregációs folyamatok. 2000-től foglalkozik az emberi viselkedés modellezésével, ezen belül a szinkronizáció, a pánik, valamint a szociális hálózatok területével.
A megosztó GMO a Tudomány Világfórumán
A World Science Forum résztvevői úgy járták körbe ezt a gyakran kényesnek minősített területet, hogy bevonták a párbeszédbe a GMO növények termelésében és felhasználásában már tapasztalatokkal rendelkező államok tudósait, különös tekintettel Kínára, Dél-Afrikára és Indiára.
A brazil, dél-afrikai, német és amerikai tudósok azt hangsúlyozták, hogy a biotechnológia hozzájárulhat az élelmiszerellátás biztonságához és az országok felemelkedéséhez. A Fenntartható élelmiszertermelés című szekcióülést kivételesen nem egyedül a házigazda Magyar Tudományos Akadémia szervezte; a program összeállításában közreműködtek Brazília tudósai is.
Brazília a genetikailag módosított növények alkalmazásában nagyhatalom, a GMO-kkal (genetikailag módosított szervezetekkel) borított mezőgazdasági termőterület nagysága alapján az Egyesült Államok után a második helyen áll – emelte ki Elibio Rech, az Embrapa brazil állami agrárkutató intézet biotechnológiai osztályának munkatársa. Rech szerint a GMO-k bevetésével csökkenthetők a termelés költségei és az üvegházhatású gázok kibocsátása, továbbá a korábbiaknál versenyképesebb termékeket lehet előállítani. Így a biotechnológia a felemelkedés egyik eszköze lehet.
Hasonlóképpen vélekedett Dionne Shepherd dél-afrikai kutató, az Afrikában kifejlesztett első GMO-növény szabadalmának tulajdonosa, aki előadásában a betegségeknek ellenálló kukoricafajták kikísérletezésének fontosságáról beszélt, rámutatva, hogy a kontinensen az elfogyasztott kalória 50 százaléka valamilyen kukoricaalapú élelmiszerből származik, így súlyos éhínséghez vezethet egy-egy betegség, amely megtizedeli a kukoricatermést.
*
A 2011-es WSF Irányító Testületében kiemelt szerepet vállalt a Brazil Tudományos Akadémia. A dél-amerikai állam elsőként járult hozzá társrendezőként a World Science Forum sikeréhez, majd a 2013-as eseménynek – az addigi hagyományoktól eltérően – Rio de Janeiro és más brazil városok adtak otthont.
A Világfórum története folytatódik Brazíliában, az erről szóló poszt itt látható
