2011. dec 07.

Quo vadis, World Science (Forum)?

írta: Janguli
Quo vadis, World Science (Forum)?

A WSF előzménye a Budapesten 1999-ben tartott Tudomány Világkonferencia rendezvény volt, melynek szervezői új típusú szerződés kialakítását tűzték ki célul a 21. század tudás alapú társadalma számára. Abban, hogy ez az UNESCO által kezdeményezett konferencia Magyarországra került, elévülhetetlen érdemeket szerzett

Láng István Széchenyi-díjas agrokémikus professzor (MTA)

 

 

és Julia Marton-Lefèvre, a Nemzetközi Tudományos Tanács (angol rövidítése: ICSU) akkori főtitkára.

 

 

 

 

A tudomány szárnyain emelkedve

A Nobel-­díjas Sydney Brenner biológus – jóval túl a nyolcvanadik életévén – a világ egyik legkorszerűbb kutatóintézetét kapta meg Szingapúrban: 14 emeletes, hipermodern épületről van szó.

Sir George Radda (Radda György) a szingapúri kutatási ügynökség alelnökeként segíti az ottani munkát. Hogy miért így állnak a tudományhoz Szingapúrban? Mert a jelenlegi miniszterelnök, Li Hszien Long Cambridge-ben évfolyamelsőként végzett matematikus, később kitüntetéssel doktorált, és témavezetője a világhírű magyar matematikus, Bollobás Béla volt. 

Yuan-Tseh Lee, az ICSU-t 2008-tól vezető, tajvani származású Nobel-díjas kémikus 1986-ban a kémiai elemi folyamatok dinamikájáért megosztva kapott kémiai Nobel-díjat a magyar származású John. C. Polanyival

 

és Dudley R. Herschbachhal.

 

Yuan-Tseh Lee elmondta: a Nobel-díj elnyerése óta eltelt 25 év alatt a tudomány alapvetően megváltozott. Különösen igaz ez az élettudományokra és a fizikára, amelyben – köszönhetően az új eljárásoknak – korábban elképzelhetetlen eredmények születnek, illetve olyan folyamatokat elemezhetünk, amelyekre addig nem volt lehetőség. 25 éve még nagyobb szerepe volt az egyénnek, most már a csapatmunkára helyeződik a hangsúly, miközben az alkotó elmére továbbra is szükség van. Negyedszázada még nem beszéltünk nanotudományokról, ma ez az egyik fő kutatási irány. A biotechnológia, géntechnológia eredményei és lehetséges veszélyei ugyancsak az utóbbi években kerültek előtérbe.
Sokak szerint a 21. század a biotechnológia és az infokommunikáció évszázada lesz, míg mások arra figyelmeztetnek, hogy az élelmiszer- és a vízhiány súlyos katasztrófával fenyegeti az emberiséget.

Yuan-Tseh Lee szerint az elmúlt 250 évben a tudomány és a technika az élet minden területét megváltoztatta. Napjainkban azonban új kihívásokkal kell szembenézni, hisz bolygónk változó éghajlata belátható időn belül katasztrófával fenyeget. A megoldás érdekében át kell alakítani a globális civilizációt. Ki kell dolgozni a fenntartható fejlődés módozatait, hiszen már napjainkban is „túlhasználjuk” a Földet, a jövőben pedig ez még inkább így lesz, hiszen alig négy évtized múlva, 2050-re bolygónk lakossága várhatóan eléri a kilencmilliárd főt. Túl sok ember túl sok természeti erőforrást használ fel, és túl sok hulladékkal terheli a környezetét.Minimalizálnunk kell ökológiai lábnyomunkat, ki kell dolgozni a biztonságos élelmiszer- és vízellátás koncepcióját. A fegyverkezésre költött óriási összegek mellett aprópénz a legfenyegetőbb globális problémák megoldását célzó kutatásokra adott forrás. A társadalmakkal együttműködve, a tudománynak segítenie kell a problémák megoldását. A tudományos élet szerkezete Yuan-Tseh Lee professzor szerint átalakulóban van. A jelenlegi központok – az Egyesült Államok, az Európai Unió, Japán és Dél-Korea – mellé újabbak jönnek létre, és egyre intenzívebb lesz a globális együttműködés. 

Az ICSU (Nemzetközi Tudományos Tanács) a tudomány jövőjével is foglalkozik. A John Marks vezette kutatócsoport négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel 2030-ig. A WFS-en ismertetett négy változat a következő:

1. A globalizáció győzelme, egy olyan világot vetít előre, amelyben globálisan koordinálják a stratégiai kutatásokat, integrálják a természet- és társadalomtudományokat, a multidiszciplináris kutatások tovább terjednek és a kutatók még mobilisabbak lesznek.

2. A tudomány „bezárkózik” az egyes országokba, és főleg nemzeti célokat szolgál, ugyanakkor a tudományos élet továbbra is része a társadalomnak.

3. A multinacionális cégek uralta üzleti élet irányítja a (globális) tudományt, amely kiszakad a társadalomból.

4. Az agresszív nacionalizmusok felemelkedése: a tudomány nemzeti határok közé zárkózik, és elszakad a társadalomtól, egyértelműen hatalmi érdekeket szolgál. 

Alan I. Leshner, a Science című befolyásos tudományos folyóiratot megjelentető Amerikai Tudományfejlesztő Társaság (AAAS) vezetője úgy véli, az is fontos kérdés, hogy miként lehet a különböző országokban működő tudományt egy valóban globális közösséggé alakítani. Mindezt akkor, amikor egyes országokban nő a tudományra fordított támogatás, máshol azonban - a gazdasági válság miatt - a tudományos kiadások éppen hogy apadnak.

Alan I. Leshner Budapesten jelentette be, hogy az AAAS új, az interneten is elérhető folyóiratot indít Science and Diplomacy címmel. Az új médium a tudománynak a politikában játszott szerepével és a tudomány globalizálásával foglalkozik. 

Gebisa Ejeta professzor (Purdue Egyetem, USA) – Barack Obama tudományos nagykövete – szerint a világ élelmezésének kulcsa a tudományban, a technológiában és az innovációban rejlik. A tudomány egyelőre nem képviseli elég jól az érdekeit. Hogy ezt hatékonyabban tegye, és valóban foganatosíthassa eredményeit, szorosabbá kell tenni az együttműködést, és jobban oda kell figyelni a feltörekvő központokra, s az olyan szereplőkre, mint például a vállalatok.

Gebisa Ejeta úgy véli, agyelszívás helyett ma már a tudás körforgásáról beszélhetünk. Míg korábban a gazdag országok még gazdagabbá váltak és a fejlődők a nyomukban kullogtak, addig napjainkban a Nyugaton képzést szerzett szakemberek közül mind többen térnek vissza szülőföldjükre. 

Izrael titka

Az utóbbi években Izrael lenyűgöző tudományos eredményeket mutat fel: 2004-ben, 2009-ben és 2011-ben is Nobel-díjat nyert egy-egy izraeli állampolgárságú tudós. A matematikus végzettségű Daniel Hershkowitz professzor, a tudományos és technológiai ügyekért felelős izraeli miniszter szerint a titok nyitja a magas szintű oktatás. Izrael a GDP 4,5 százalékát fordítja kutatásra és fejlesztésre: az OECD-tagállamok között ez a legma­gasabb arány. Ám a pénz mit sem ér az eredeti, innovatív gondolkodás nélkül - az innovációra a zsidók életében folyamatosan szükség volt és van. Jelenleg is olyan politikai és gazdasági környezetben élnek, amely mindennap új megoldásokra sarkallja a lakosokat. Hét és félmillió ember él a világ egyik legszebb helyén, ám ez a hely természeti erőforrásokban nagyon szegény. A Közel-Keleten Izrael kivételével mindenütt van olaj. Izraelben kevés a víz és a megművelhető terület, ezért olyan technológiákra van szükség, amelyek révén a sziklás, sivatagos területeken is lehetővé válik a mezőgazdasági művelés. A kreativitás az egész izraeli társadalom egyik alapvonása, egyben a túlélés esélye és garanciája.

A háromnapos budapesti fórum zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be. Eszerint a tudomány korábban elképzelhetetlen mértékben alakítja a világ arculatát. A tudomány világtérképe mára átrajzolódott, és beköszöntött egy új korszak: a globális tudományé. Ugyanakkor komoly morális és etikai vonatkozásai vannak az emberiség előtt álló egyre összetettebb kihí­vá­soknak, mint a növekvő népesség, a klímaváltozás, az élelmiszer-­ellátás, az energiahiány vagy a természettudományok, idegtudományok és nukleáris fizika. Ez halaszthatatlan párbeszédet igényel a tudósok és a társadalom között.

A Világfórum résztvevői mind úgy látják: az eddiginél jóval hatékonyabban kell koordinálni a globális kihívásokkal kapcsolatos nemzetközi tudományos projekteket. Technológiai katasztrófák, járványok esetében a nemzetközi összefogás egyenesen létfontosságú! A politikai döntések, a természet- és a társadalomtudományi felfedezések hatásait a tudománynak kell meghatároznia, s ehhez biztosítani kell számára az elérhető legjobb eszközöket és módszereket.

A magyar szervezők kezdettől azt remélték, hogy a WSF hasonló szerepet tölthet be, mint a gazdasági életben a davosi konferencia. A davosi fórumnak 20 év kellett, mire kivívta a mostani presztízsét. A WSF hatósugara már most, egy évtized után is óriási. Ezt tükrözi a rendezvényről rendezvényre folyamatosan erősödő nagypolitikai jelenlét. S közben magának a tudománynak is egyre fontosabb szerep jut a politikában - még ha a döntéshozók nem is mindig fogadják meg a tudósok javaslatait.

A WSF immár történelem

A World Science Forum „jogelődje”, a World Science Conference 1999-ben 186 országból több mint 2000 résztvevőt vonzott Budapestre. Ezután mindenki várta a folytatást, de az UNESCO nem lépett. Ezért határozta el az MTA, hogy megszervezi a Tudomány Világfóruma rendezvénysorozatot.
Az első WSF-re 2003-ban, Budapesten került sor. A Tudomány és társadalom tematika köré szerveződött világesemény célja az volt, hogy tudósok, politikusok, gazdasági szakemberek és érdeklődők együtt gondolkodhassanak arról, milyen hatást gyakorol a tudomány a mindennapi életre.
A 2005-ös Világfórum mottója a Tudás, etika és felelősség volt.
2007-ben Befektetés a tudásba jelszóval szervezték a fórumot.
A 2009-es rendezvény mottója a Tudás és jövő volt
.
2011-es témája: A tudomány változó világtérképe (The Changing Landscape of Science).
Az idei fórumot az MTA az UNESCO-val, a Nemzetközi Tudományos Tanáccsal, valamint a Science folyóiratot kiadó Amerikai Tudományfejlesztő Társasággal együtt szervezte.

A következő, 2013-as World Science Forumot "A tudomány a globális fejlődés szolgálatában" címmel tartják meg Rio de Janeiróban, jelentette be Aloizio Mercandante, Brazília tudományért és technológiáért felelős minisztere.

2015-ben ismét Budapest következik, majd India vagy Kína lehet a soros házigazda.

Forrás: Innotéka.hu

Ajánlott linkek:

John C. Polanyi székfoglaló előadása az MTA-n (2006)

Új, élhető bolygót találtak - de nekünk 3 Földre lenne szükségünk 2050-re

Új Yuan-Tseh Lee interjú

Szólj hozzá

wsf aaas world science forum 2011 sir george radda yuan tseh lee gebisa ejeta alan i leshner daniel hershkowitz john marks science and diplomacy